home     home     home     home  
home A kastélyrólPro Castrum BethlenHírekGalériaTevékenységekLinkekKapcsolatKönyv

A Keresdi várkastélyról

Ha a Segesvárt Medgyessel összekötő országútról Dánosnál déli irányban eltérünk, dombos vidéken kanyarogva elérünk Keresdre. Keresd Bethlen birtokként ismeretes, első írásbeli említése 1305-ben szerepel a gyulafehérvári káptalan által kiállított osztálylevélben, amikor a családi birtokállomány felosztásra került. Szerencsés fekvésének tulajdonítható, hogy a kastély, melynek alapítása Bethlen Márk nevéhez fűződik (1468 körül) 5 évszázadon át épségben megmaradt a XX századig.

A keresdi kastély az erdélyi reneszánsz kastélyépítészet legszebb emléke, az ország műemléki örökségének kiemelkedő értéke.  A kastély épületei és a vérfalak közel szabályos négyszögletű udvart zárnak körül.

Legrégibb a középkori eredetű többszintes öregtorony, melynek homlokzatát a legfelső szint magasságában korabeli magyaros öltözetű, süveges harcos-alakok színezett domborművei díszitik, jobbjukban alabárdot vagy pajzsot tartanak, bal kezük csípőre téve. A torony ötödik szintje kilátó szerepét töltötte be nyolc íves ablaknyílásával. A torony vastag falába építették be az emeleteket összekötő rejtett csigalépcsőt. A XVI-XVII század folyamán az öregtorony reneszánsz ajtó- és ablakkereteket kapott.

Az öregtornyhoz 1559-ben Bethlen György tanácsos és felesége Nagykárolyi Klára építtette az árkádíves tornácos épületet. Fiúk, Bethlen Mihály folytatta a kastély reneszánsz modorú kiépítését. A hengeres saroktoronyhoz kapcsolódó szárny számos faragott ajtó- és ablakkeretet őriz. Ekkor készült a 15 zömök kőoszlopra és árkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggia és balluszteres feljárója, mely a várkastély zord képét hangulatossá teszi. Az oszlopos tornác (loggia) földszintjén a széles, nyitott íves boltozott helységek gazdasági célokat szolgáltak. Fölötte a tornác mögött húzódó ugyancsak boltozatos szobasor szolgált lakásul. A felíratos ajtók mestere olasz iskolázottságú kőfaragó lehetett.

Az öregtoronnyal és a hozzá csatlakozó tornácos épületszárnnyal szemben épített kétszintes keleti szárny helységei mindkét szinten téglaboltozatosak, déli végében szabad  feljáró lépcsővel. A öregtorony hátsó homlokzatával szemben kis udvar, illetve magas nyugati várfal található. A keleti oldal emeletes épülete a déli és a nyugati várfallal négyzetalakú udvart képez. A negyedik oldal a bejáraté: a kaputól nyugatra magas várfal, keletre pedig a kétszintes szárny egy rövidebb „szára” alkotja. Ennek a földszintjén áll a vár kápolnája – az épületegyüttes egyik legszebb tere. Boltozati rendszere gótikus, de a szőlőindás, fürtös stukkódíszek reneszánsz stílusúak. A faragott kő szószéket virágmotívumokkal díszítették (jelenleg már nem létezik). A gótika és a reneszánsz díszítőelemei harmonikusan megférnek egymás mellett.

A főbejárati kaput magába foglaló épület, az északi szárnyon valószínűleg szintén XVI századi.

A XVII században Bethlen Elek főispán a sarkokon sokszögű, magasított bástyákkal erősítette meg a várkastélyt. Az építkezések 1675 és 1691 között folytak, emléküket a kőtáblák őrizték, ameleyk közül több eltünt az utóbbi évtizedekben.

Az öregtorony falán levő két kőtáblán a következő felírat olvasható:

DEO AUXILIANTE                                                    DEO AUXILIANTE

PROPUGNACULUM HOC                                       PROPUGNACULUM HOC

EX FUNDAMENTO                                                   EX FUNDAMENTO

CUVARIT EXTRUI                                                    CUVARIT EXTRUI

ALEXIUS DE BET                                                      ALEXIUS DE BET

HLEN ANNO DOMINI                                             HLEN ANNO DOMINI

1675 1691

(a rövidítések feloldásával)

A várkastély méreteiben nagy alapterületű. A sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárny a keleti oldalon 50 méter hosszú, egymásbakapcsolódó termek sorát foglalja magába. A keleti szárny kiépítését a XVII században fejezte be Bethlen Farkas és Elek. A reprezentációs termekhez külső, díszes bejárat szolgál. A lejtős terepen sorakozó termek közötti szintkülönbségeket belső lépcsők hidalják át. Többszintes elrendezésűek a várfalak mögötti harci folyósók is. A boltozatos térlefedő mennyezetek a gótika és a reneszánsz szellemében készültek. A reprezentációs termek közül egyeseknél a kazettás mennyezetek és a stukkódíszek a XVII század második feléből származnak. Az „arany palota” és a „nappali toronybástya” kifestésénél „czifra festékes és inscriptiós” díszítést alkalmaztak. A nappali toronybástyánál a párkány felett a három ablak között „picturákat” is készítettek a falak díszítésére. Az öregtorony harmadik szintjén a „szivárvány”-boltozaton párkány futott körbe, s azt festett és metszett motivumokkal díszítették. A boltozat közepére a család koronás-kígyós címerét mintázták. A kazettás mennyezeteknél a leltár szerint a tábláknál aranyozást alkalmaztak. Azt a termet „aranyosháznak” nevezték. A reprezentációs termek fűtését gazdagon profilozott zöld és sárga színű, mázas cserépkályhák biztosították. A kastély belső berendezése korhű volt. A díszes szalonokat fényezett és festett bútorok, falba épített almáriumok, kárpitok, szőnyegek tették széppé. A termek falain a családi portrék arcképcsarnokként sorakoztak. A könyvtár és a családi levéltár az öregtorony első emeletén kapott elhelyezést. Bethlen Farkas, a történetíró, nyomdát állított fel könyvének kinyomtatására. A háborús idők miatt a nyomdát testvére, Bethlen Elek Segesvárra költöztette és itt nyomtatta ki Farkas históriás konyvét 1683-ban.

A vár udvarán virágoskert, a kastély körül nagy angolkert terült el. Nem hiányzott belőle az ötszögletű alaprajzú nyári pavilon, melynek falát festett képekkel díszítették.

Az államosítás napjáig (1948 március 3) a kastély lakott volt, s minden helyiség berendezése és felszerelése hiánytalan: az antik bútorok, falkárpitok, szőnyegek, porcelán-, üveg-, kristály-, ezüstedények, könyvek mind a helyükön voltak. A államosítás napján teherautók hajtottak be az udvarra és napokig hordták el a kastélyból a sok értékes tárgyat. Kiürítették a helyiségeket, feldúlták a belsőket. Amit nem vittek el elégették az udvaron. Ettől fogva a dánosi néptanács rendelkezett felette. A kastély épületei folyamatosan tovább rongálódtak, és a parkot is szétdúlták.

A műemlékvédelmi hatóság két izben (az 1977 előtti, illetve az 1990 utáni években) elkezdte az épületek állapotának feljavítását célzó munkálatokat, de 1-2 év múlva abbahagyta, s a kibontott gyönyörű gótikus ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat ellenörzés nélkül hordta mindenki. Döbbenetes látvány a teljesen tönkretett kastély épületegyüttese, a gótika és reneszánsz e pompás emléke. Romossá az államosítás, az emberi rosszakarat, az épületelemek széthordása tette.

Többévi pereskedés után, 2007 júniusában a család erdélyi ágának hivatalosan visszaszolgáltatták a várkasztélyt és parkot – siralmas állapotban. Az 199o-es években elkezdett munkálatokat folytatni kell, a kastélyt lakhatóvá kell tenni, hogy újra része lehessen a kulturális turizmusnak.

Mivel a restaurálási költségek igen magasak, és a család anyagi lehetőségei szerények, pályázatokon szeretnénk résztvenni. Ennek érdekében megalakult a „Pro Castellum Bethlen” egyesület, melynek célja az épületegyüttes teljes rehabilitációja.

Bibliográfia:

  1. dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története

  2. Keresztes Gyula: Maros megyei kastélyok és udvarházak

  3. H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok

 

 
Látogasd meg a kastélyt!

     Nyitvatartás

      Naponta 10 -17 óra között

        Belépő:

      Felnőtt    belépő: 10 lei
      Gyermek belépő:   5 lei (14 ev alatt)

         

Galéria
1912 Keresdi Kulturális nap - 2010 szeptember 11
1912 Radu Oltean - Bethlen kastély - 1991-ben

tovább >>

KÖRLEVÉL

* Név:
* E-mail cím:

Kérem üsse be a képen látható ellenõrzõ kódot a mezõbe!


Ha nem elég olvasható az ellenõrzõ kód, kattintson ide!
 
 

Támogatók

Bethlen Gábor Alap Corvinus

Szülöföld alap Consiliul Județean Mureș

Communitas Eurotrans

Román Kulturális Alap

Partnerek

PONT Kelemen Lajos Társaság

Erdély TV IROD M Kft
 
 
© Copyright Pro Castrum Bethlen Egyesület, 2010